Kányádi 83

1929. május 10-én született egyik kedvenc költőm, Kányádi Sándor, s 83. szülinapja kapcsán egy rövid történetet szeretnék elmesélni. Egy olyan találkozás történetét, amire úgy hiszem még öreg koromban is büszke lehetek. Annak a találkozásnak a történetét, amikor személyesen megismerkedhettem kicsik és nagyok nagy kedvencével, a nagygalambfalvi kis székellyel.

MOST jött el a paradigmaváltás ideje

Bugárék öröme
origo.hu

Ha kicsit több időm lenne mostanság, akkor valószínűleg nem ide írnám le gondolataim a szlovákiai előrehozott választásokkal kapcsolatban, de mivel nincs, így csak néhány gondolatot osztanék meg nem túl népes olvasótáborommal. Előrebocsátom, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit érzek, de hát ez van.

A Malév után a MÁV jön?

A hideg idő megviseli a Magyar Államvasutakat is. Ma (illetve az már tegnap) utaztam haza a fővárosból. Amikor kiértem a pályaudvarra (majd' fél nyolc volt már), láttam, hogy a 18.28-ra kiírt gyorsított személyvonat még mindig az egyik vágányon rostokol, hát felpattantam, s kisvártatva el is indultunk - egy minden bokornál megálló vonattá avanzsált a gyorsítottunk. Aztán beszédbe elegyedtem a kalauzzal, mesélt egy-két érdekességet...

[Kincses Kolozsvár] 08. La revedere!

Kolozsvári sikátor

Ezt is megértük, elfogyott a négy hetem Kolozsvárott. A hét második felében még azért meglátogattam utoljára Lucian Blagát, találkoztam a nyári egyetemes ismerősökkel, és számoltam a perceket. Egyrészt örömömben, hogy végre láthatom a szeretteim, kijavíthatom, amiket otthon elszúrtak páran, visszacsöppenhetek a régi életembe. Másrészt viszont (s ez a nagyobb): itt kell hagynom (de csak egy időre, mert "I'll be back!") egy csodálatos várost, valamint a szabadságom is, mert újra következik a szélmalomharc a vizsgákkal, határidőkkel, tanulni és írnivalókkal, stb.

[Kincses Kolozsvár]: 07. Elfogytunk

Bizony, szegedi társaim jóóól hazamentek, én meg ismét egyedül maradtam a nagy Kolozsvárott. Nem baj, azért nem töltöm tétlenül napjaim, igyekszem belesűríteni ebbe a pár napba, ami kimaradt eddig.

[Kincses Kolozsvár]: 06. Leooooonce!!! Torda, házibuli, fogyatkozás

Ilyen szmog van Kolozsvárt.

Hat napja jelentkeztem utoljára, igen, meg lehet kövezni, de általában este szoktam blogolni, akkor viszont nem nagyon voltam itthon ezalatt az idő alatt. Viszont jártam színházban (kultúrálódjak mááán), a tordai sóbarlangban, házibuli(k)ban, a Szamos partján, a CFR stadionnál, stb, stb.

[Kincses Kolozsvár]: 05. Ötvös, Házsongárd, hideg

Először is elnézést, hogy ennyi ideig nem jelentkeztem, az utóbbi napokban feltorlódtak az események, így nekem is kevesebb időm volt egyáltalán kommunikálni az otthoniakkal, nemhogy még blogoljak is.

[Kincses Kolozsvár]: 04. Új diplomácia, Occupy Cluj, forralt bor

Előző bejegyzésem ott ért véget, hogy elindultam a belga nagykövet előadására. Nos, Philippe Beke előadásánál százszor jobbakat is hallottam már, de azért egy cikk majd lesz belőle a CampusOnline-on. A nap vége azért elég mozgalmasra sikeredett, ugyanis részt vettem az Occupy Mozgalom egy sajátos helyi mutációjának flashmobján, majd egy nagyon jó beszélgetésen a Bulgakovban.

[Kincses Kolozsvár]: 03. Olyan város Kolozsváros...

Naplemente a koliszobából

ahol az egyetemistának jó élete van. Az utóbbi két napban kóstolás szintjén megízlelhettük a kolozsvári éjszakai életet, és egy nem mindennapi élményben is részünk volt a Bulgakovban.

[Kincses Kolozsvár]: 02. Benyomásaim Lucian Blagáról

Forrás: clujtravel.com

A második napom egész jól indult Kolozsváron, amint előző posztomban is említettem, aludtam egy nagyot (úgy 10 órát), és egy verőfényes reggelre ébredtem. A mai nap projektje a Lucian Blaga könyvtár rendszerének kipróbálása volt, mondanom sem kell, ez sem ment teljesen zökkenőmentesen, de egész jól megoldottam.